Szeptember

Szeptember 10-én, kedden. Egyházközségi Képvieslőtestületi ülés 18 órától a Szent István Otthonban.

Szeptember 15-én, vasárnap, Ifjúsági szentmise 11 órakor.

Szeptember 22-én, vasárnap, szentmise 11 órakor.

Szeptember 29-én, vasárnap, NÉPEK VASÁRNAPJA, szentmise 10.15 órakor a Stephans Domban. A Német Lovagrend templomában nem lesz szentmise ezen a vasárnapon. Délután 17 órától szentmise Bécsújhelyen.

Október 6-án, vasárnap, szentmise 11 órakor, megemlékezünk az aradi vértanúkról. ERDÉLYIEK vasárnapja

Évközi 23. vasárnap

Sok minden, például a nyaralás vagy a fitneszcenter, egyértelmű számunkra, hogy pénzbe kerül. A zenélés és a sport, tudjuk, hogy erőfeszítést és szorgalmat igényel. A barátságokat ápolni kell, időre van szükség - ez is világos. De mennyibe kerül a vallásom? A Jézust követő tömeg csodákra és látványosságra vágyakozott. Pont itt találják őket szíven: kullogni vagy valóban követni akarom? Akarok-e invesztálni Jézusba?

Szentmise 11:00 órakor
Badenben 16:30 órakor

Beszámoló

Az ORF Burgenland magyar adása így számolt be az ünnepről:
Szent István ünnepe a bécsi Stephansdomban
A Kárpát-medence minden tájáról érkezett több száz magyar résztvevővel rendezték meg augusztus 31-én Szent István király ünnepét a bécsi Stephansdomban. Az ünnepi szentmise főcelebránsa ez alkalommal Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi bencés főapát volt, a jelenlévőket pedig Nagy Andor, bécsi magyar nagykövet is köszöntötte.

A főapát szentbeszédében arra buzdította a jelen lévőket, hogy Jézus tanítványaiként változtassanak felfogásukon, legyenek összetartóak, együttműködőek, számolt be az ünnepről Simon Ferenc esperes, az ausztriai magyar katolikusok főlelkésze:
https://volksgruppen.orf.at/magyarok/stories/3011006/

Az ünnepi szentmise végén a hagyományoknak megfelelően kenyér-, termény- és boráldásra került sor, majd Szent István király ereklyéjét díszmenetben vitték a dóm máriapócsi oltára elé, ahol hódolatra kihelyezték.

A Szent István ünnep hagyományosan Bécsbe hívja a Kárpát-medence magyar zarándokait: ez alkalommal is több, népviseletbe öltözött zarándok- és művészeti csoport érkezett Ausztria különböző magyar közösségeiből, Magyarországról, Erdélyből és a Felvidékről is.

Az ünnepi szentmisére érkező művészeti csoportok a szertartást követően a dóm körül adtak szabadtéri műsort: a népzene, a népdalok és a temperamentumos népi táncok a bécsiek mellett sok külföldi turista érdeklődését is felkeltették, számolt be Simon Ferenc esperes.

Már a Trianon-emlékévre készülnek
A 2020-as évet, amelyben a Trianoni Békeszerződés aláírásának 100. évfordulójára emlékezünk, a magyar kormány a Nemzeti Összetartozás Évének nyilvánította. A Bécsi Magyar Katolikus Egyházközség a helyi evangélikus és református testvérgyülekezetekkel közösen január végén ökumenikus istentiszteletet szervez a fővárosban.

Az istentiszteleten igét hirdet majd Balog Zoltán református lelkész, korábbi miniszter, a Nemzeti Összetartozás Napjának egyik kezdeményezője, mondta el az ausztriai magyar katolikusok főlelkésze.



További képes beszámoló itt…

Cirill főapát úr szentbeszéde kattints … tovább...

Meghívó

szent_istvan_plakat19

hl stephan plakat 19

Úrnapja és évközi 12. vasárnap

Ímhol angyaloknak étke, vándorutunk erőssége, édes fiak vendégsége: rút ebeknek el ne vesd! Ősi manna ezt mutatja, ezt Izsáknak áldozatja, bárány vére csordulatja: képben írja régen ezt. Kegyes pásztor, igaz étek, édes Jézus, kérünk téged, te legeltesd, védd a néped, te mutasd meg kegyességed fönn az élők közepett. Mindenható fejedelmünk, étkünk, éltetőnk, szerelmünk, engedj asztalodra lelnünk, testvérül engedd ölelnünk odafönn a szenteket!
Úrnapi Szekvencia


Kérünk mindenkit, ünnepelje Krisztus Szent Teste és Vére ünnepét, azaz Úrnapját, a helyi osztrák plébániájával!

Az evangélista három kinyilatkoztatott igazságot foglal össze. Az első Jézus kilétének tisztázása, amelyet Péter vallomása tartalmaz. A második az, hogy szenvedésével és halálával a Messiás elégtételt nyújt a bűnért, mert abban fejezi ki engedelmességét az Atya iránt. A harmadik tétel pedig az, hogy aki követni akarja őt, annak nem földi dicsőségről kell ábrándoznia, hanem követnie kell az ő áldozatos életét. Az életet oda kell adni, hogy megdicsőülve visszakapjuk.

Vasárnap szentmise 11:00 órakor

Szentháromság vasárnapja

A hiszekegybe/hitvallásban megvalljuk és mondjuk: „hiszek az egy Istenben mindenható Atyában… az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában… az Atyával egylényegű,” és „a Szentlélekben, ...aki az Atyától és a Fiútól származik”. Mindmáig néhány keresztény valamint teológus azt állítja, a szentháromságos keresztény hit a zsidó istenfelfogásnál sokkal mélyebb, jobb, fölényesebb. A szentháromságos hit sajnos sokak számára bizonyítékként szolgál a kereszténység fölényességére. De valóban így van?
A Bibliában nem találunk tanítást a Szentháromságos egy Istenről (Szentháromságtan). A Szentírásban általános az a meggyőződés, hogy Isten lényege felfoghatatlan csak képekben lehet megsejteni és jobb, hogyha csak Isten tetteiről beszélünk.
Az Újszövetségben Jézust Isten fiának nevezik. Mit jelent ez?
Isten Jézuson keresztül beszél és cselekszik. A zsidóknak írt levélben így áll: "régen számos alkalommal és sokféle módon szólt Isten az atyákhoz a próféták révén, ezekben a végső időkben egy fiú révén szólt hozzánk“ (Zsid 1,1-2). Jézus "a láthatatlan Isten képmása“ (Kol 1,15) és az emberré lett Ige (Ján 1,1): "És az Ige testté lett, és közöttünk lakozott“ (Ján 1,14). János evangéliuma egy zsidó közösség “vitairata” arról a kérdésről, hogy hol “lakozik Isten” (sekina) és ezt a Jézusban való hittel válaszolja meg. 
A későbbi korban szükségessé vált a szentháromságtan kifejlesztése, mégpedig az ókori világban nagyon elterjedt gnoszticizmussal (gnózis) folytatott vita miatt. A gnózis azt tanította, hogy a föld minden tökéletlenségével együtt egy gonosz teremtő Isten által jött létre, és hogy csak egy megváltó Isten szabadíthat meg ettől a gonosz Istentől és vezetheti az embereket igaz természetük felismerésére. A gnosztikusok hajlottak arra, hogy Izrael Istenét ezzel a gonosz teremtő Istennel azonosítsák be és Krisztust mint ettől az Istentől való megszabadítót képzeljék el. Némely keresztény ezt a nézetet attraktívnak, vonzónak találta volna, de akkor Jézus feltétlen hűségét Izrael Istenéhez, Jézus zsidóságát, a Tórában és annak igazságossági rendszerében való gyökerezettségét egészen a felismerhetetlenségig eltorzította volna. Ezért fogalmazzák meg az ókori keresztény teológusok, hogy az Atya, a Fiú és a Szentlélek elválaszthatatlanul egy. Kezdetekben a szentháromságtan tehát nem Isten lényegéről szóló spekuláció volt, hanem Izrael Istenéhez való hűségnek valamint a jézusi hit zsidó gyökereinek megvallása.
Csak a 3.-5. században fogalmazzák meg az egyházatyák ezt a tant, a görög filozófia fogalmai segítségével, mint "egy Isten a három személyben“ (=personae/hypostasis/valóság). A hit megvallásából nemsokára ontológia lett, Isten lényéről szóló tan, ami annak a benyomásnak ad hátszelet, hogy olyasvalamit tudnánk, amit más vallások nem. A zsidósággal való történeti összetartozás fáradozásaiból egy újabb elhatárolódási irányelv lett. És Isten Fiából, nem véletlenül amikor a kereszténység államvallássá lett, Krisztus a világmindenség ura lett. 
Jó ha a keresztények arra emlékeznek, hogy a szentháromságtan, a kezdetekben, kísérlet volt Izraelhez és az ő Istenéhez fűződő kapcsolat szétrombolása ellen. A korai keresztény teológusok olyan mondatok segítségével fejezték ezt ki, amik a biblikus gondolkodást filozófiai fogalmakkal fordították le, amit a zsidók így nem tettek volna. Ilyen értelemben a szentháromságról szóló tan pontosan jelöli a kereszténység és a zsidóság kapcsolatát: azok a mondatok, amik a kereszténységet elválaszthatatlanul összekötik Izrael Istenével, ezek a mondatok, meg is különböztetik a zsidóságtól.  

Szentmise 11:00 órakor Deutschordenskirche

Pünkösd

29007co_400
Pünkösd eredete
Feltünő, hogy pünkösd ünnepének olvasmányait nem hozzuk már kapcsolatba eredetével. Nagyon sokszor úgy gondoljuk, talán túl sokszor is, hogy csodák, a nyelvek csodája, a tűzlángok csodája csak az apostolok cselekedetében fordulnak elő vagy egyáltalán csak ebben az időben fordultak elő.
A korai zsidóság irodalmában és a rabbinikus forrásokban azonban nagyon gyakran találkozunk ehhez hasonló csodákkal, amik a Sinai hegyi történésekkel kapcsolatosak. Rabbi Johanan elbeszélése (kb. 250– 290 Kr.u.), ami természetesen korábbi hagyományra nyúl vissza, a Tóra (Mózes öt könyve) elfogadásáról számol be a Sinai hegyen: „Megszólalt egy hang és 70 hangra osztódott 70 nyelvnek megfelelően, hogy minden nemzet megértse. Minden nemzet hallotta a hangot a saját nemzetének nyelvén.“ Persze ezek a hagyományok a Sinai hegyi nagy hatású elbeszélésre mennek vissza (pl. Kiv 19,18). A Biblia ezen részét az ünnep előestéjén olvassuk, halljuk. Lukácsnak ismernie kellet ezt a hagyo-mányt. Ő összekapcsolja a pünkösdi eseményekkel és hangsúlyozza a jeruzsálemi ősegyház tapasztalatát Isten lelkével mint a Sinai Tóra-adás aktualizálását. Az Egyház tehát, nem az égből pottyant! Az Egyház születése, minden kétséget kizáróan kapcsolatban áll Izrael Tóra-adási ősi tapasztalatával. Pünkösd további olvasmányai újabb, kreatív hidakat építenek. Ezekiel 36 (Pünkösdhétfő) egy új szívet és egy új lelket ígér (Ez 36,26), és Ezekiel 37 (megint csak előeste) elmeséli jelképesen a lélek életetadó, teremtő, isteni erejét, melynek még a halál sem tud határt szabni. Két zsoltárral is találkozunk az olvasmányok kapcsán: a 104.-kel, a teremtés himnuszával, és a 117.-kel, ami egy nemzetek összekötő dicsőítés. Az újszövetségi olvasmányokban Pál apostol jut szóhoz: Római levél 8,22-27 (előeste) melyben újra a teremtésre hivatkozik, de a lélekre is, amely mint Isten zsengéje a mi emberi gyengeségünket, erőtlenségünket elfogadja és segítségünkre siet. Pünkösd ünnepi olvasmányai kitűnő lehetőséget kínálnak arra, hogy rámutassunk, az isteni Lélek, a Szentlélek, kiáradása, melyet mi oly sokszor specifikusan keresztényiként, egyháziként fogunk föl, Izrael, a választott nép, értékes, drága Tóra-tapasztalatában gyökerezik. Ha ez sikerül, akkor felfrissül és aktualizálódik még egyszer a jeruzsálemi nyelvek csodája.

Pünkösd vasárnap és hétfőn szentmise 11.00 órakor