Pünkösdi gondolatok

Mi a több az emberek között: a közös vonások vagy a különbségek? Az, ami összeköt bennünket vagy az, ami elválaszt?

Az egy test képében Pál apostol valami nagyszerűt és egészet mutat meg nekünk, ami mindenkit egybetart, összetart. Ezt az összetartást a Lélek hozza létre. Erre a nagy egységre, az összetartozás erősítésére kell törekednünk, kinek-kinek a maga módján hozzá kell járulnia ehhez. Mert a világ számára az egyházban a legnagyobb az egység, nem az uniformizált egység hanem inkább az összetartozás lelke. Éppen ebben az évben ezen a héten üljük meg, mi magyarok, az összetartozás napját, emlékezünk a 100 évvel ezelőtt történtekre.

Úgy gondolom, az összetartozás erősítésének útján útjelzők vannak melyek segítenek bennünket a tovább jutásra különösképpen ebben korona-krízis időszakban:

Az első útjelzőn ez áll: alázat.
Azt gondolják nagyon sokan, hogy pünkösd valami rendkívülit ad és ígér. De ezen az ünnepen, elsősorban, embertársam egyszerű szolgálata áll a középpontban. Igen az egyszerű szolgálat. Ez az ami számít, és soha nem veszíti el szimpatikusságát. Pünkösdi módon élni azt jelenti, hogy újra felfedezzük egymás iránt az egyszerűt, a segítőt és a szíveset. Ahogyan ezt nagyon sokat tették az elmúlt 3 hónapban.

A másodikon ez áll: türelem.
Ha a szerető Isten szeretet teljes türelemmel viselkedik velünk szemben, akkor ez a szeret teljes türelem számunkra is magatartásúnkká kell váljon, hogy egymással türelmesen bánjunk. Mondhatni mindig érvényes: a türelem szinte mindent elér, mindenre és mindenkire hatással van. A türelmes várakozás alapvető keresztényi magatartás, amely több ajtót nyit ki, mint amennyi kulcsot magunkkal tudunk hordani.

A harmadik útjelzőn ez áll: szeretet.
A belső vonzalom valamilyen dolog vagy embertársunk iránt feltárja a voltaképpenit, a lényeget. És ez a voltaképpeni, a lényeg, mindig közel áll a közöshöz, a közös nevezőhöz. A szeretet nekünk embereknek olyan, mint a növénynek a víz, a fény és a meleg.

A negyediken ez áll: béke.
Az evangéliumban és Jézus Krisztus követetésében, megígérték nekünk az Istennel és egymással való békét, és ez lett a fő házi feladatunk is. Az Istennel való béke azt jelenti, hogy elégedettek vagyunk, megelégszünk Isten tetteivel. Ahogy Isten akarja - és a Szentlélek ott fúj, ahol akar - békét köthetünk azokkal a körülményekkel, amelyeket Isten megenged vagy nem enged meg. Isten, mint apa, rendkívül jó. Ha ebbe a bizalomba kapaszkodunk akkor elnyerjük a békét. És aki belső békével rendelkezik, az valóban képes szolgálni a békét.

Ezen négy jelzőtábla és az Igazság Lelkének segítségével egyetértésre és összetartozásra jutunk Istennel és egymással. Az Atyától indul, és Jézus Krisztusra összpontosít, aki megváltotta az egész világot, hogy az Igazság Lelke által készen álljon visszatérésének végső céljára. Addig törekednünk kell a tökéletes egység elérésében. Ez ajándék és feladat.

Az egyházi kommunikációnak és párbeszédnek ezt a célt kell szolgálnia. Az Igazság Lelke által az egyház újra megkapja a túláradás minden formáját - pontosan úgy, ahogy Isten akarja. Emberi oldalról az alázat, a türelem, a szeretet és a béke nem csak pünkösdi jelek hanem a tartós pünkösdi hatás eredménye is, ha engedjük és akarjuk.